Szakadt rám mint ujjnyi plafon,
Gazdag leszek egy hajnalon!
Birtokomba szívek térnek
Álmodnak majd, kék lepkéket!
Nekik mindent megengedek,
Hiszen úgyis már enyémek
Bolond színek! jaj csak jönne
Bor nélküli mámor gőze
Szirtről bukna vágyam ölbe,
Mint testtelen szél, csalna körbe
Arcodat meg, drágán mérném,
Nem feledném, nem is kérném
S ha elunnád, nem felelnél:
Engednélek, útra kélnél!
Gazdagságom olyan lenne
Szabadságod férne benne
Gazdagság, mi hozna békét
Sok álomnak, sok szép végét
Gazdagság mi szelíd lenne
Hogy a plafon-hajnal is remegne!
Szabadságod hozna békét
El is unnád, minden kékjét