Valahol most csókot vált a szél,
egy új mesét ígér valahol, valahol.
Valahol még lágyan ring a táj,
és elpihennek ők valahol, délibáb.
Ami fáj, sóhajt csendre vált,
kiolvad, mint a méz, valahol múlik már.
Ez a perc öröklét, mind jelen,
fűzfák rejtekén hozza el titkait neked.
Könnyű tánc, hogy öltsél szép ruhát,
mert bálba jár a szív, társa vár.
Ez a perc öröklét, mind jelen,
fűzfák rejtekén hozza el titkait neked.
Klip: Valahol · 2025. október 15.
← Beengedem az ördögöt · Szép ez a boldogság · 6/14 · Tűzropogás →