A Próféciák zeneileg és gondolatilag is izgalmas vállalkozás. Az első anyaghoz képest a világzenei és jazz árnyalatok fúziója még szervesebben bontakozik ki. A címadás a ciklikusságra utal – személyes és kollektív szinten egyaránt.

A dalok lazán kapcsolódnak egymáshoz, a koherenciát a hétköznapok és az emberi minőség prizmája adják. Szimbólumok és metaforák mögé bújtatva számos témát dolgoztam fel. A létezés ismétlődő stációin való merengésen túl a dramaturgiai ív egyben invitáció is: az utazásaink során elnyerhető perspektívaváltásra.

Az elemi erők (Tűzropogás), az illúziók, a szenvedély (Most végre akarom, Francia nő) és a gyász (Megyek tovább nélküled), a komfort (Cukor és vaj), a halál (Fekete macska tangó) és az addikciók (Beengedem az ördögöt) mellett felsejlik az időtlen nyugalom (Az Őrzők, Nyújtózkodás, Valahol) és a választás szabadsága is – zarándoklat egy félelemtől mentes, felelősségteljes élet felé.

A lemezen közreműködő zenészek: